A programkönyvtárakról röviden
A Library (magyarul: programkönyvtár) egyszerűen fogalmazva olyan erőforrás vagy kódrészlet, amit már valaki megírt előttünk, de mi is felhasználhatjuk, sőt, egyszerre sokan is felhasználhatják ugyanazt a saját programjuk kiegészítéseként. Ezek lehetnek sablonok, szubrutinok, előre definiált osztályok és objektumok.
Nézzünk egy példát: egy weboldalon egy kitöltött űrlap elmentése, és annak másolatának elküldése emailben egy rutinfeladat, ami könnyen automatizálható, ugyanakkor vannak benne nehezebb részletek, ezért érdemes egy Library-ból lehívni a teljes funkciót. Ugyanúgy az űrlapnál megoldani, hogy az űrlap mezők megfelelő távolságra legyenek egymástól, megfelelő méretűek legyenek, föléjük húzva az egeret az űrlap mező színe kicsit megváltozzon – rengeteg kis apróság, ami fel sem tűnik felhasználóként, viszont a hiányuk már szembeötlő. Egy programozó nem feltétlenül szeretne a sok kis aprósággal foglalkozni, amikor mások már ezt optimálisan beállították, leprogramozták, és beletették egy UI Libraryba.
Mint a példából is látható, a Libray-k segítségével gyorsabban írhatunk meg programokat, sőt olyan funkciókat is megoldhatunk, amit magunktól nem tudnánk megírni, vagy nem olyan jól. Ennek ellenére a használatuk tudást igényel, hiszen a programozónak tudnia kell, hogyan tudja összekapcsolni az ő programját a Library-val, és hogy az adott Library-ban pontosan mi található. Szintén meg kell tanulni a Library lehívását és kicsomagolását.
Hogy minél többen használhassák, a Libraryk standardizált elemeket és értékeket tartalmaznak, ez pedig végső soron elősegíti, hogy könnyen összeköthető és könnyen módosítható, modulárisan felépített programok és applikációk szülessenek a szoftver programozástól a webfejlesztésig.
Napjankban a Python programozók használnak sok Library-t, a rendkívül népszerű Vue.js, a React és az Angular pedig maguk is rendkívül kiterjedt Libraryk, könyvtár rendszerek összessége.